| Parajdi sóbánya, sóbánya borpincéjeLátogatás: Hétfő – Vasárnap Hasznos infok: A kezelés folyamata tulajdonképpen a sóbányában eltöltött időt jelenti (2-3-4 órát javasolnak naponta) minim 6 napig, de ez lehet 10 vagy 12 napos is, amit megszoktak ismételni esetenként, orvos ajánlására. Ha nincs orvosi ajánlat akkor is lehet jönni kezelésre (ha nincs ellenjavallat), ebben az esetben min. 5 napos bérletet kell kiváltani. A bányakezelés javallatai: Asthma bronchiale, Idült bronchitisz (egyszerû és spastikus formája), Idült rhinitisz-sinusitis, Obstruktív tüdõemfizema, Szilikózis ll fokozatig, Biszinózis, Bronchiektazia hemoptoae nélkül, Ismétlődő légzőszervi fertőzések, Immunrendszer erősitése. |
| Parajdi sósvizű strandA sósfürdő, gyógykúra formájában a szervezet egészére hat és mint ilyen: nyugtató, szorongásoldó, izomellazitó, gyulladáscsökkentő, értágitó, bőr-nyálkahártya fertőtlenitő, szarurétegoldó, hámositó hatása van. |
 |  |
 |  |
| Parajdi sóhát és sószorosA parajdi Sóhát és Sószoros országos védettségű, geológiai természetvédelmi terület. Sokan tudnak a parajdi sóbányáról, viszont kevesen ismerik a parajdi Sószorost, mely a bánya bejáratához viszonyítva a Sóhát túlsó oldalán fekszik.  |  |
Ahhoz, hogy megértsük a parajdi só "jelenét", fontos, hogy ismerjük a geológiai múltat. A Paratethys őstengertől leszakadt, majd az Erdélyi-medencében elzáródott tóból a klímaváltozások során nagy mennyiségű só rakódott le. A sóréteg keletkezése kb. 20 millió évvel ezelőttre tehető. Erre a rétegre rakódtak rá folyamatosan az üledékek, amelynek súlya alatt a só, az Erdélyi-medence peremvidékein (Désakna, Szováta, Homoródok mente) felszínközelbe került, néhol átszakította a fedőrétegeket, és "pozitív felszíni formákat" hozott létre. Ez a megjelenési forma jellemző az evaporit ásványokra, ami plasztikus tulajdonságukból adódik. A parajdi Sóhát egy ilyen só diapírnak, sótömzsnek a teteje. Méretei sem elhanyagolhatók, gyökere 3 kilométer mélységig hatol, átmérője eléri az 1,4 kilométert. Ez a mennyiség több mint 100 évig elláthatná egész Európa sószükségletét.  |  |
A Sóháton főleg dolinák, víznyelők teszik változatossá a tájat, ezzel szemben a Só-szorosban – ahol a só kibújik az agyagrétegek alól – éles, lándzsahegyszerű tüskék, karr formák csipkéjének látványa fogadja a látogatót. A sós források mentén gyakoriak a sóvirágzások. A karr formákra és a sóvirágzásokra jellemző, hogy nem időtállóak, már az első nagyobb csapadékmennyiség módosítja, eltörli őket, helyükbe pedig újak születnek. A szikes talajon csak gyér, sótűrő növényzet telepszik meg, mint a a sziksófű (Salicornia europaea). |
| Szovátai Medve-tóParajdtól alig 9km-re található a ma már Európa szerte ismert szovátai Medve-tó: Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sótartalma a felszínen 100g/l, mélyebben 220-300g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 m mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is. |
 |  |
| Korondi kerámia, fazekasságKorond egy erdélyi falu a mai Romániában, Hargita megyében. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Korond nagyközség, a Küküllő dombvidék, és a Hargita hegyvonulatnak a nyugati lábánál elterülő fennsík határán, a Firtos hegy aljában, a Korond vize mellett fekszik. A szűkebb tájegység neve Sóvidék, amely magába foglalja Korond és Parajd községeket, és Szováta várost. Korondon a fazekasságnak ősi hagyományai vannak, sokan Európa egyik legjelentősebb fazekas központjának tartják. A fazekasság a középkortól nőtt iparággá. Az első írásos adat a fazekasságról 1613-ból származik, amikor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolja a korondiakat. A korondiak a máz nélküli edényeknek is sokféle változatát készítették, melyek jól bevált főzőedények voltak az akkori cserepes tűzhelyeken. Fazekasok mindig nagy számban éltek. Számuk az évek folyamán általában 100-400 között változott. Ma 600 körül van az ipari engedéllyel rendelkező fazekasok száma. |
|
|
